A szigor pedig, az önerő mértékén fog megmutatkozni, illetve az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem nyújtanak hitelt egy gyengébb energetikai besorolású ingatlanra, ezért is érdemes odafigyelni rá!

A tanúsítvány azt mutatja meg, hogy az ingatlan mennyire energiahatékony: egy A, B vagy C besorolású lakás általában olcsóbb fűtéssel, hűtéssel és kisebb rezsivel jár, míg a D vagy annál rosszabb kategóriákba eső ingatlanok jellemzően sokkal többet fogyasztanak.
 

Az otthoni fenntartás költségei akár több tízezer forinttal is nőhetnek
 

Egy rossz energetikai besorolású ingatlan esetén:

• a fűtési és egyéb rezsiköltségek magasabbak lehetnek,

• a rezsicsökkentett gázár csak az átlagfogyasztásig jár, afelett a piaci ár többszöröse,

• a ház energiafogyasztása jellemzően nem gazdaságos,
  ez hosszú távon több tízezer forint extra kiadást jelenthet havonta a háztartások számára.
   

Magasabb energiafelhasználás = nagyobb havi kiadás, amit a lakásvásárlás előtt érdemes komolyan számba venni.

Hogyan kapcsolódik egy ingatlan energetikai besorolása a lakáshitelhez?

Az Otthon Start Program és más lakáshitel-programok feltételei 2026-ban egyre inkább figyelembe veszik az ingatlan energetikai minősítését is. Ennek eredményeként:

- ha egy ingatlan alacsony energetikai tanúsítvánnyal rendelkezik, a bank akár magasabb önerőt is kitűzhet a hitelhez.

• régebbi, korszerűtlen vidéki házak esetén akár 30–40% saját forrást is kérhetnek,

• míg energetikailag jobb besorolású ingatlanoknál alacsonyabb önerő is elég lehet.

Ez azt jelenti, hogy nemcsak a vételárat, hanem a hitelfelvételi feltételeket is befolyásolja, mennyire energiatakarékos az ingatlan, amit meg szeretnél venni.

Hogyan segít a Credipass?

Ha ingatlant vásárolnál vagy meglévőt korszerűsítenél, a Credipass szakértő csapata a következőkben tud támogatni:

• Felújítás finanszírozása: egyedi kamatkedvezmények, konstrukciók, 

• Lakáshitel-tanácsadás: segítünk eligazodni a 2026-os szigorúbb hitelfeltételek között, hogy a lehető legjobb konstrukciót tudd kiválasztani.