Ennyit változott a pénzünk értéke 30 év alatt – avagy a 86 forintos kenyér és társai

Magyarországon például 1996-ban egy kiló fehér kenyér 86 forintba került, egy liter tej 64 forintba, egy tojás 13 forint volt, egy zsemle pedig 8 forintot tett ki.  Az átlagos bruttó fizetés ekkor 57 270 forint körül alakult Magyarországon. (forrás) 

Ha ma ránézünk ezekre a számokra, szinte irreálisnak tűnnek - az, hogy a kilencvenes években egy egyszerű családi hideg vacsora 3–4 euróból kijött Közép-Európában, ma ugyanez 12–15 euró körül van, miközben az egyes alapanyagok ára nagyon eltérő ütemben nőtt (széthúzó kosárhatás). 

Mielőtt bekapcsolna a szokásos “régen minden olcsóbb volt”, ez csak az érem egyik oldala.  

Csakhogy ez csak a történet egyik fele. 

Hogyan változtak az árak?  

Első ránézésre egyértelműen látszik, hogy az árak emelkedtek - Magyarországon az átlagos árszínvonal nagyjából 5,6-szorosára nőtt. Ez azt jelenti, hogy egy 100 forintos vásárlóerő 1996-ban ma körülbelül 560 forintnak felel meg. (forrás) 

Ha nem vesszük tekintetbe az inflációt, akkor adott a logikusnak tűnő következtetés: a pénz értéke nagyjából hatodára csökkent. 

Felmerül azonban a kérdés: mi lett volna, ha minden pontosan az inflációval azonos ütemben drágul? 

Ha minden termék és szolgáltatás ugyanúgy követte volna az átlagos inflációt, akkor ma nagyjából ezt látnánk: 

A bolti valóságot elnézve azonban ez nem teljesen így működik - az infláció ugyanis nem azt jelenti, hogy minden egyes termék, szolgáltatás egyenletes ütemben pontosan ugyanennyivel drágult, hanem azt, hogy egy kosárnyi termék átlagos drágulását tükrözi ez a szám.  

Nézzük csak az egyik legalapvetőbb élelmiszer, a kenyér példáját.  

A kenyér ára több tényező függvénye, mint például a: 

• gabona ára,  

• energia ára  

• szállítás költségeinek alakulása,  

• bérek mozgása. 

Ezzel szemben a lakásárak alakulásának mozgatórugói viszont ezek:  

• hitelkamatok,  

• kereslet és kínálat,  

• demográfia,  

• városiasodás,  

• befektetési pénzek  

alakítják. 

Jól látható, hogy az eltérő tényezők miatt nem beszélhetünk egységes ütemű drágulásról az egyes termékek esetében.  

Mi jellemző a lakhatási költségek alakulására?  

A legszembetűnőbb különbség a lakhatási költségek alakulásában mozog - míg Magyarországon az általános árszint 5,6-szorosára drágul, addig a lakásárak a valóságban sokkal gyorsabban emelkedtek – a magyar fővárosban a négyzetméterárak közel 10–11-szeresükre is nőhettek ugyanebben az időszakban (forrás itt), vidéken azért még mindig nagy a szórás a területi elhelyezkedéstől függően.  

Ugyanez a pénz – két teljesen más világ 

Nézzük, mennyibe került egy budapesti lakás (középmezőny, 45-60 nm közötti, 2-3 szobás): nagyjából 6 millió forintba.  

Az inflációval korrigáltan ez ma kb. 33-34 millió forintot jelentene, viszont egy hasonló paraméterekkel rendelkező ingatlan ára ma 60+ millió forint körül mozog.  

Mit jelent ez valójában? 

A legtöbb pénzügyi gondolkodás ott hibázik, hogy az inflációt egységes mérőszámként kezeli. 

Pedig valójában minden életcél önálló inflációs pályán mozog: mást mutatnak a megtakarítások, az élelmiszer, a lakhatás, az autóárak, az oktatás és a szolgáltatások is.  

Mi a tanulság a pénzügyi célokat tekintve?  

A pénzügyi tervezés valódi kérdése az, hogy mennyibe kerül majd az a cél, amit el akarsz érni – annak fényében, hogy ez a cél nem biztos, hogy az inflációval együtt, egyenletesen drágul. 

A lakhatás és más nagy életcélok ára sokszor gyorsabban elszakad a megtakarítások ütemétől, mint ahogy azt a puszta félrerakás követni tudná. Ilyenkor kerül előtérbe az a kérdés, hogy hogyan tudsz belépni a piacra a megfelelő finanszírozási struktúrával és időzítéssel. 

Ebben ad kapaszkodót a Credipass pénzügyi szakértői csapata, akik a piacon elérhető összes lehetőség elemzésével megmutatják, hogy milyen finanszírozási struktúrával és törlesztési forgatókönyvvel válik elérhetővé a célod - ezáltal kovácsolva az álmokból pénzügyi stratégiát. Ha Te is szeretnél egy szakértői kezet a pénzügyi stratégiád megalkotásában, keresd bátran a Credipass szakembereit.