A lakásvásárlás életünk legjelentősebb döntései közé tartozik, különösen, ha hitelfelvétel segítségével történik (a statisztikák szerint az ingatlanvásárlások 40-50 %-ára volt ez igaz korábban; mostanában a támogatott hitelek felpörgették ezt az arányt 80%-ra).

A hazai ingatlanpiacon egyre nagyobb szerepet kap az energetikai tanúsítvány, nem csak rezsikérdésként, hanem pénzügyi megtérülés és hitelfeltételek szempontjából is. 2026-tól ugyanis egyre több bank szigorúan veszi az ingatlan energetikai besorolását, amikor döntést hoz a lakáshitel kapcsán.

Az Otthon Start Program továbbra is meghatározó támogatott lakáshitel Magyarországon, hiszen törlesztőrészletként fix, alacsony kamatot biztosít az első saját ingatlan megvásárlásához. Korábbi cikkünkben már bemutattuk, milyen konstrukciókat kínálnak a bankok 3 %-os szint körül, most azonban a verseny tovább éleződött: úgy tűnik a friss banki ajánlatok a 3 % alatti kamatszint felé mozdultak el.

Újabb módosítás körvonalazódik az Otthon Start és a CSOK Plusz szabályozásában, amely jelentősen megkönnyítheti az új építésű lakások vásárlását. A jelenleg társadalmi egyeztetésre bocsátott, frissen megjelent rendelettervezetben olyan változtatásokat javasol, amik a lakásfejlesztések finanszírozását rugalmasabbá tehetik különösen azok számára, akik projektben épülő lakást vagy házat vásárolnának.

Újabb fontos módosítás jelent meg a Magyar Közlöny 151. számában: 2026. január 1-jétől már nemcsak belterületi lakásokra és házakra vehető fel az Otthon Start 3%-os, fix kamatozású lakáshitele, hanem a külterületi ingatlanok is bekerültek a támogatható körbe.

Mi a valóság mögöttük?

Legújabb változások, ami könnyítést hoz az eddigiekhez képest.

Kiszámoltuk neked, hogy a mediánbérből mekkora hitelt lehet bevállalni és azt is megmutatjuk, hogy ez milyen típusú lakásra elég!

Szeptember 1-jén hivatalosan is elindult az Otthon Start Program, amellyel a 41 év alatti, első lakásukat vásárló párok és egyedülállók 3%-os kamatozású lakáshitelt igényelhetnek – akár 50 millió forintig.