200 milliárd forint érkezik a lakossághoz - de vajon hova kerül az a pénz?

A jelenlegi helyzet ugyanis eltér az eddigiektől: az elmúlt években megszokott magas hozamú állampapír (és magas infláció) környezete után a befektetők egy valódi döntési helyzettel szembesülnek.  

Az elmúlt években logikusan nőtt az állampapírokban tartott lakossági megtakarítás, köszönhetően az inflációkövető konstrukciók kiemelkedő hozamainak.  

Erre a tendenciára és igényre az elmúlt évek magas állampapír-kibocsátási volumene és az ezek iránti fokozott figyelem is rámutatott. Ez a környezet azonban változóban van - a hozamok mérséklődésével a folytatás korántsem annyira egyértelmű, mint eddig és sok ügyfél először szembesül azzal, hogy több reális alternatíva közül kell választania.  

Célkeresztbe kerülhet az ingatlanpiac? 

Korábban volt már példa arra, hogy egy jelentősebb állampapír-kifizetési hullám után érezhetően fellendült a lakáscélú kereslet, így elképzelhető, hogy a frissen felszabaduló források egy része ebbe az irányba mozdulhat.  

Ha így is történik, nehezen elképzelhető egy klasszikus ingatlanpiaci “boom”; reálisabb forgatókönyv egy fokozatos, szegmensenként elérő élénkülés, a befektetési- és a saját céllal történő vásárlások esetén más-más reakciót követve. 

Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője szerint azzal, hogy előtérbe kerülhetnek más, nem klasszikus befektetések, inkább megtakarítási formák is, a lakáscélok vonatkozásában újra felértékelődhet a lakástakarékpénztár szerepe.  A 30%-os kamatbónusz vonzó alternatíva lehet a stabilitásának köszönhetően egy változó kamatkörnyezetben.

Különösen azért lehet releváns, mert a hazai használt ingatlanállomány jelentős része korszerűtlen, sok esetben gyenge energetikai állapotú, ami nemcsak a fenntartási költségeket növeli, hanem az ingatlanok piaci értékét is korlátozza. Ebben a környezetben a lakástakarék életszerű megoldást jelenthet: egyszerre támogatja a felújításokat, az életminőség javítását és az ingatlan értékének növelését.

Ugyanakkor várható az is, hogy a kifizetett összegek egy része visszaforog az állampapír-piacra. A biztonság és az egyszerűség sok befektető számára továbbra is fontos szempontok még úgy is, hogy mérsékeltebb a hozamkörnyezet. 

Így összességében nem rajzolódik ki egyetlen lehetséges irány - ez nem annak az időszaknak tűnik, amikor egyetlen befektetési forma dominálna.  

A következő hónapok érdekessége így elsősorban az lesz, hogy ez a tekintélyes összegű állampapír-kifizetés az enyhülő hozamkörnyezetben milyen új irányokat nyit meg a megtakarítási és befektetési piacon.