Búcsút inthetünk a jelenlegi Otthon Start Programnak?
Nagy port kavart a napokban a kormány által bejelentett, Széchenyi Kártya Program likviditási elemére vonatkozó szigorítás. Azon érvelés nyomán, miszerint a konstrukció felhasználási módja eltávolodott az eredeti céljától, felveti ezt a kérdést egyéb támogatási konstrukciók esetében is, mint például az Otthon Start Program.
Az a kérdés, hogy a program mennyiben váltotta be az első lakást vásárolni szándékozók reményeit, nem újkeletű.
Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a kedvezményes hitel nem minden esetben jutott el ahhoz a célcsoporthoz, amelynek eredetileg a támogatást szánták.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az Otthon Start hitelek 76%-a a legfelső jövedelmi ötödbe, míg 59%-a a legfelső jövedelmi tizedbe tartozó ügyfelekhez került, ezzel szemben az első lakásvásárlók nagy része nem tartozik a legmagasabb keresetű háztartások közé.
Ezt az ellentmondást tovább mélyíti a megnövekedett kereslet generálta jelentős áremelkedési tendencia is – a Duna House adatai is alátámasztják a Magyar Nemzeti Bank júniusi adatait, amelyek szerint közel egynegyedével voltak drágábbak a lakások a gazdaságilag indokolt árszintnél.
Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője szerint szükség lenne olyan módosításokra, amelyekkel a támogatást valóban azokhoz lehetne visszacsatornázni, akikért eredetileg megszületett ez a koncepció.
“A program célja alapvetően helyes, a gyakorlati tapasztalatokat elnézve indokolt lehet olyan szabályozási elemek bevezetése, amelyek jobban fókuszálnak a saját lakhatási célú felhasználásra.”
A szakember életszerűnek tartaná a támogatás feltételeként a bentlakási kötelezettség megjelenését, hasonlóan a CSOK Plusz-nál is ismert módon, ezzel korlátozva a befektetési célú vásárlást.
Tekintve, hogy az Otthon Start Program jelenleg lehetővé teszi a támogatott konstrukcióval történő lakásvásárlást akkor is, ha a várásló már rendelkezik 50%-ot elérő lakástulajdonban, a másik indokoltnak tűnő intézkedés a jogosultsági feltételek szigorítása lenne.
Ennek lehetséges igazodási pontjaként a jelenlegi 10%-os önerő szabályaiból kiindulva akár kizárva azokat az igénylőket, adósársakkal együtt, akik már rendelkeznek, vagy a közelmúltban rendelkeztek 50%-ot elérő tulajdoni hányaddal ingatlanban.
“A támogatott konstrukciók akkor tudják leginkább elérni céljukat, ha valóban azok számára nyitnak lehetőséget a saját otthon megszerzésére, akik önerőből nehezebben tudnának belépni a lakáspiacra.” - tette hozzá a szakember.
Mi lesz a sorsa a jelenlegi konstrukciónak?
A szakmai várakozások szerint kevésbé valószínű az Otthon Start Program drasztikus kivezetése, reálisabbnak tűnik egy lépcsőzetes átalakítás forgatókönyve.
Ugyanakkor nem csak a tényleges módosítás kérdéses, hanem a rá adott piaci reakció is, kezdve a piaci várakozásokkal.
A lakásvásárlók egy része már a módosítások hivatalos bejelentése előtt is dönthet úgy, hogy előrehozza vásárlását vagy hiteligénylését annak érdekében, hogy még a jelenlegi feltételek mellett igénybe vehesse a konstrukciót.
Fülöp Krisztián szerint ez rövid távon átmenetileg megélénkítheti az Otthon Start iránti érdeklődést és a lakáspiaci aktivitást.
“Amennyiben a piac úgy érzékeli, hogy a jövőben szűkülhet a jogosultak köre vagy kérdésessé válnak a jelenlegi feltételek, az természetes módon ösztönözheti a döntéshozatalt azokban a vásárlói körökben, amelyek jelenleg a kivárásra alapoznak.”
Ugyanakkor a program sikerességét nem a rövid távú tendenciák fogják eldönteni, hanem az, hogy a támogatott finanszírozás valóban érdemi segítséget jelent-e azoknak, akik az első saját lakásukat szeretnék megvásárolni.
Mivel várható, hogy ennek érdekében szűkülni fog a jogosultak köre, így azok számára, akik a közeljövőben terveznek lakást vásárolni, érdemes időben tájékozódni a jelenleg elérhető lehetőségekről.
Szerző: Credipass
2026-06-24