Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása:  A 4 legfontosabb tudnivaló a pénzügyi szakértőtől

Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása: A 4 legfontosabb tudnivaló a pénzügyi szakértőtől

Nemrégiben érkezett a kormányzati bejelentés: lakhatási célra is fel lehet majd használni az önkéntes pénztári megtakarítások egy részét vagy egészét 2025-ben, ráadásul mindezt adómentesen. A szakértői várakozások szerint óriási érdeklődés övezheti a lehetőséget.

MNB adatok szerint, mintegy 2 100 milliárd forintnyi megtakarítás volt csak az idei első negyedévig az önkéntes pénztári számlákon. A Credipass, a Duna House hitelközvetítőjének szakértői utánajártak, hogy mit érdemes tudni a javaslati terv kapcsán: kiknek, pontosan mire és hogyan használható fel az összeg, valamint hol lehet szükségük segítségre az ügyfeleknek? Melyek a leggyakrabban felmerülő kérdések a témában?

A program még csak javaslati szintig jutott ugyan, de már társadalmi vitára bocsátotta a kormány a tervezetet, amelynek értelmében az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat adómentesen lehet majd kizárólag lakhatási célra felhasználni 2025-ben. További részlet, hogy a legfeljebb a 2024. szeptember 30-ai egyenleghez lehet majd ilyen módon hozzáférni, maximum három kifizetéssel. Ez azért is lehet kivételes lehetőség, hiszen ezeket a megtakarításokat eddig csak 10 év letelte után lehetett feltörni, és csak abban az esetben, ha a pénztártag a 10 év letelte előtt vonult nyugdíjba (és ekkor is 15%-os szja-t kellett fizetni a tőkére). Tehát teljesen adómentesen csakis 10 év után és nyugdíjba vonulás esetén lehetett hozzáférni ezekhez az összegekhez.

A mostani lehetőség kapcsán a Credipass az alábbi gyakran ismételt kérdésekre adott választ:

  1. Mikor, milyen feltétellel lehet, és kötelező-e felhasználni, feltörni a megtakarítást?

Nem kötelező, a megtakarítások lakáscélú felhasználása opcionális lehetőség, azaz arról az érintett saját belátása szerint, szabad választása alapján dönthet. Azonban, aki így dönt, annak 2025-ben, ebben az egy éves időtartamban, van lehetősége a lakáscélú felhasználásra teljesen adómentesen.

  1. Mit jelent pontosan a lakáscélú felhasználás?

A javaslat a hitelintézeti törvényben meghatározottak alapján az alábbiakat tekinti lakáscélnak:

  • meglévő lakáshitel elő- vagy végtörlesztésére
  • hitellel történő lakásvásárlás esetén az önerő növelésére vagy
  • lakásvásárlás esetén a saját erő kiegészítésére,
  • lakás korszerűsítésének, felújításának támogatására (építés, bővítés, korszerűsítés, felújítás – ezt pontosabban még nem definiálta a tervezet)
  1. Csak saját tulajdonú ingatlanra lehet felhasználni az összeget?

A tervezet szerint feltétel, hogy az ingatlan a pénztártag, vagy házastársa, vagy gyermeke legalább részleges tulajdonában álljon, illetve a hitelszerződés ilyen ingatlan megszerzését célozza. Hogy életvitelszerűen ott kell-e élni a kérdéses ingatlanban, arról egyelőre nincs információ.

  1. Csak az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást lehet feltörni vagy más nyugdíj- ill. egészségpénztári megtakarítás is felhasználható lesz?

A jelenlegi információk szerint, egyéb nyugdíjcélú megtakarításokat (pl. nyugdíjbiztosítás, nyesz) nem lehet majd lakáscélra fordítani, ahogyan az egészségpénztári megtakarításokat sem, kizárólag az önkéntes nyugdíjpénztárban gyűjtött összegeket.

Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője elmondta a téma kapcsán: legyen szó előtörlesztéséről, vagy egy új vásárláshoz önerőként való felhasználásról, mindenképp érdemes lesz pénzügyi szakértő tanácsát kérni. Hiszen például nem mindegy, hogy a meglévő hitelbe való beforgatás esetén hogyan is történik az előtörlesztés – a törlesztőrészlet csökkenése nyomán felszabaduló összeget mire használja fel az ügyfél (további megtakarítás, pl. lakástakarék, vagy lakásbiztosítás). Illetve pl. önerőként való felhasználáskor hány %-os önerőre jogosult az ügyfél és az sem mindegy, milyen településen szeretne vásárolni, az egyéb, ingatlant érintő további kérdésekről nem is beszélve.

A szakértő azt is hozzátette: „Átlagosan ma 1,5 -3 millió Ft közötti összegű megtakarítás juthat egy-egy pénztári tagra, (friss adatok szerint jelenleg 1 100 000 pénztártagot számlálunk Magyarországon, akiknek összesen 2100 milliárd Ft körüli megtakarításuk van, azonban ebből sok a szinte nulla vagyonnal rendelkező, nem fizető tag is). Ezt a nagyságrendű összeget nagy eséllyel forgathatják majd be az ügyfelek meglévő ingatlanuk korszerűsítési, felújítási munkáiba, vagy meglévő hitelük törlesztésébe, hiszen ez nagy segítséget jelenthet a havi anyagi terhek csökkentésében, illetve a meglévő ingatlan állapotának javításában, hosszútávú fenntartásában. Azonban ez az összeg egy profi pénzügyi szakember segítségével, akár önerőként, hitelfelvétel mellett, egy új ingatlan vásárlásához is hozzásegítheti a pénztári tagokat, hiszen sok szülő, nagyszülő a gyermekének az életkezdését, lakáscélját szeretné majd segíteni– érdemes körüljárni a lehetőségeket, hogy hogyan, és mibe is érdemes okosan befektetni, felhasználni ezeket a felszabaduló összegeket.” – mondta el Fülöp Krisztián.

Szerző: Credipass
2024-10-24